Egy családi kiránduláson vagyok. Itt van anya, apa, a nagybátyám, az uncsijaim, a keresztapukám és az ő családja. Rajram fehér ruha van és magassarkú. Apa hamar elszakad tőlünk, szokás szerint őt valami más jobban érdekli. Mi elindulunk a macskaköves úton a városba. Az utca furcsán lejt, és mi felfelé haladunk. Itt autók már nem járhatnak, de pénz ellenében a rendőrök felviszik a fáradt lábú embereket a lejtős úton. Megállítunk egy rendőrautót. Ketten ülnek benne. A nagybátyám előveszi a pènztárcáját és 500 forintot ad a sofőrnek, aki elteszi a tárcájába, majd közli, hogy nem tud felvinni bennünket. Újból kinyitja a tárcáját, visszaadja nagybátyámnak az 500-ast, de a művelet közben a földre hullajt egy ezrest. Körbenézek az arcokon, de úgy tűnik senki sem vette észre. Továbbhajtanak, én meg lehajolok a pénzért. Hirtelen egyedül találom magam az ismeretlen utcákon. Eltèvedtem. Egy bolt előtt a falnak támasztva meglátok egy biciklit. Nincs lelakatolva, így gyorsan felkapom és -mintha mi se történt volna- továbbmegyek. Úgy tűnik senkinek sem hiányzik, legalábbis egyelőre.Èrzem hogy valaki követ. Lenézek a ruhámra. Túl kihívónak érzem magam ehhez a környékhez. Elfog a rettegés, de a mögöttem haladó férfi felpattan a biciklijére és elgurul mellettem. Sötèt van. Hirtelen beesteledett és már az eső is zuhog. Teljesen eláztam. Félek a sötét utcákon egyedül. Azt hiszem már biztosan keresik a biciklit, amit elloptam, ezért egy szűk, sötét utcába fordulok vele és otthagyom. Egy macska fujtatása ijeszt meg, kiráz a hideg és kiszaladok a szűk utcából. A falnak dőlök és előveszem a telefonom, de ki van kapcsolva. Bajlódni kezdek vele. Meglát egy külföldi férfi és odajön hozzám. Először azt hittem segíteni akar, de a telefonján egy összeget mutat nekem. Előveszem a tárcám és megnézem van-e annyi nálam, de aztán észreveszem hogy a kijelzőn egy 0-val több áll. Továbbmegyek, és végül megérkezek oda ahol már rég lennem kellene: egy étterembe, ahol csodásan terített asztalnál ül a családom.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése